Adjunk esélyt a békének

Nem mennénk el egy csodálatos estélyre pecsétes öltönyben. Ne érkezzünk egy számunkra fontos személlyel való találkozóra fáradtan, zavarodottan vagy hátsó gondolatokkal a szándékát illetően. Ebből semmi jó nem származhat. 

Készüljünk fel a találkozóra: legyünk éberek, fogékonyak a másik iránt, és legyünk tisztában saját céljainkkal. Képesnek kell lennünk rá, hogy érezzük az illető jó indítékát, és oda kell tudnunk figyelni arra, amit el akar mondani. Ezzel biztosítjuk a terepet az érzékeny, tiszteletteljes eszmecsere számára. 

Mielőtt megeszünk egy finom ételt, megterítjük az asztalt. Mielőtt beszélnénk valakivel, aki fontos számunkra, ellenőrizzük energiaszintünket és tudatállapotunkat. Ha haragot vagy sértettséget helyezünk asztalra, valószínűleg úgy állunk fel mellőle, hogy ezek az érzések még erősebbé válnak. 

Nem ülünk le enni, ha már jóllakottak vagyunk. Ne üljünk a közös asztalhoz tele negatív gondolatokkal és érzésekkel. Ha így teszünk, szándékaink nem lesznek nemesek.

Ha úgy ülünk le tárgyalni, hogy tele van a fejünk ellenséges gondolatokkal, hogyan távozhatnánk onnan békésen? Ha békét akarunk teremteni, érkezzünk jó szándékkal. Beszéljünk nyugodtan. Hallgassunk békésen. Ha így teszünk, még ha nem is értünk mindenben egyet, létrejöhet a megegyezés. 

Mindig tegyük fel a kérdést önmagunknak: "Mit akarok itt? Békét vagy háborút? Helyesen akarok cselekedni vagy boldog akarok lenni? Olyan megoldást keresek, mely mindkettőnk hasznára válik, vagy a saját akaratomat kívánom érvényesíteni?"És legyünk szívesek őszinték lenni önmagunkkal. 

Ha azt mondjuk, békét akarunk, de valójában tele vagyunk haraggal és sértettséggel, azzal csak csökkentjük az esélyt a harmóniára. Jobb, ha felismerjük a bennünk rejtőző haragot vagy megbántottságot, és meghátrálnunk. Érdemesebb időt szánni ezekre a negatív érzésekre, hogy megszabaduljunk tőlük. Ha kivetettük őket magunkból, és visszaköltözött a gyengédség a szívünkbe, akkor ülhetünk vissza az asztalhoz. Akkor érkezünk úgy, hogy harmóniára vágyunk, és így adunk esélyt a békének. 

Paul Ferrini