Életút

A fényküldöttek gyakran mondják: "Kedves Szellem, mikor fogom végre megtalálni az utat, melyet megmutattatok nekem? Már rég rajta kellene lennem, és már nagyon belefáradtam a várakozásba. Néha egy pillanatra feltűnik, de soha nem mutatja meg magát teljesen előttem." 

Nos, talán elérkezett az idő az egyenes beszédre. Nem olvasnád ezt, nem hallgatnád az angyal szavait, aki annyira szeret téged (Kryon), ha nem utad egyik szakaszán járnál épp! Erre  gondoltál már?

Azt felelheted: "Azt hiszem, nem jól értettél, Kryon. Olyan munkát végzek, amit egyáltalán nem szeretek. Szinte semmi pénzem sincs, és csak téblábolok, várom, hogy valami jó dolog történjen már végre velem. Azt mondod, hogy ez jól van így?"

Nem. Csupán azt mondom, hogy még mindig nem értitek teljesen, mit is jelent az "úton lenni". Miért vagytok valójában a Földön? Nem azért, hogy a munkát elvégezzétek? 

Sötét helyen jártok? Viszályok közepette kell élnetek? Hadd kérdezzem meg újra: hány világítótornyot láttatok az utóbbi időben békés öbölben? Azt mondjátok, egyet sem? És vajon miért? Talán azért, mert azokon a helyeken van rájuk szükség, ahol a hajót helyesen kormányozni nagy kihívást jelent? Igen.

Talán ott, ahol dolgozol, te hordozod egyedül a fényt! Annyiszor beszéltünk már nektek erről. Az utatokkal kapcsolatos csalódásotok egy félreértésből adódik. Talán itt az ideje, hogy örömet találjatok azon a helyen, ahol dolgoztok. Ha képesek vagytok megtalálni az örömöt ott, ahol éppen vagytok, akkor önbecsülésetek növekedni kezd, félelmeitek pedig elillannak. Beköszönt életetekbe a bőség, működni kezd a társteremtés. Itt minden arról szól, miként élitek meg, hogy ott lehettek, ahol éppen vagytok, és nem pedig arról, hogy hol szeretnétek lenni.

Tegyük fel, ez az utolsó napod, az első napod, az egyetlen napod - mihez kezdtek vele? Tegyétek minden egyes napotokat értékessé! Már ezt is hallottad azelőtt, igen, olyan spirituális igazság ez is, melyet már szinte elcsépeltnek tarthattok, jól mondom? De pont azért, mert igazak!

Ha békébe vagy mindazzal, amid van, akkor megteremted életedben a változások lehetőségét. Ne érezd úgy, hogy ott ragadtál egy rossz munkahelyen. Most egyszerűen csak éppen "átdolgozod" magad a helyzeten, és azért vagy ott egy ideig, hogy pozitív hatást gyakorolj az ott lévők életére, és a munkádat övező energiákra. Legyél tudatában, hogy a "rossz munka" néha úgy megváltozhat, hogy az kész csoda! Mi van, ha a munkádat övező energiák teljesen megváltoznak? Akkor is ott akarnád hagyni az állást? Mi van, ha a béke és a megelégedettség, amit az addig tűrhetetlennek tartott helyzetedben tanúsítasz, felkelti valakinek a figyelmét, aki egy jóval kellemesebb munkakörbe pont ilyen békés embert keres (új állásajánlatot kapsz)? Érted már, miként teremti meg az energia megváltoztatása valami jobbnak a lehetőségét életetekben? A dolgok nem mindig olyanok, amilyennek látszanak, és csakis beállítódásaidtól és félelemeidtől függ, hogy valamit jónak vagy rossznak ítélsz-e meg . Újra elmondjuk: mindent, ami az életedben bekövetkezik, te szentesítettél és teremtettél. Ezek a helyzetek gyakran éppen azért jönnek létre, szinte könyörögnek, hogy dolgozd át magad rajtuk. Az energia olyan, mint az agyag. Készülhet belőle akár egy gyönyörű szobor, vagy heverhet továbbra is a padlón. Bármelyik esetről is legyen szó, az agyag mindig agyag marad. 

Kryon - Új gondviselés